Következzen egy olyan téma, ami talán kevés ember kivételével szinte mindenki fantáziáját izgatja. Igen, az élelmiszeripar egyik szuper találmányáról van szó, a csokoládéról. Ennek történeti háttere egyébként messzire nyúlik vissza, azonban a mai, 21. századi embert ezt kevéssé érdekli, figyelmét a témában inkább az köti le, hogy a kereket, a szögleteset, a táblásat, a szeleteset, a töltöttet, a mogyoró darabosat vagy valami extrémebbet vegyen-e le éppen a polcról. Ezt teljes mértékben meg tudom érteni, a kínálat tengerében könnyű elveszni, főleg ha valaki nem tud úszni. A minőség szó alatt pedig sokan valójában nem is a minőségi termékeket, hanem kommersz márkákat értenek, pedig attól, hogy valami ismert, nem jelenti, hogy minőségi vagy prémium is.

Mai riportalanyunk alapanyaga, a kakaóbab igencsak egészséges a benne lévő antioxidánsoknak köszönhetően, melyek közül talán legismertebbek az endorfin, a szerotonin, ezek mellett azonban más antioxidáns hatású vegyületek is fellelhetőek. Sőt, ugyan kis mennyiségben jelenlévő, élénkítő hatásáról ismert koffein és teobromin is bővíti a csapatot.Mint mindennek, sajnos a csokinak is van egy árnyékos oldala, ez pedig a magas zsírtartalma, a benne lévő kakaóvaj miatt. 

Na de mégis milyet?

Erre a kérdésre a válasz, hogy minőségit. Ma már egyre többen tisztában vannak azzal, hogy az étcsokoládét érdemesebb a tejcsokoládé elé helyezni, előbbi kakaó szárazanyag tartalma ugyanis magasabb, így a benne található hasznos vegyületek is nagyobb arányban vannak jelen. Ez persze nem jelenti azt, hogy a tejcsokoládéban egyáltalán nincsenek, egyszerűen ott kisebb mértékben találhatóak meg, és az összetevők is más arányban vannak jelen.

Mi az a bevonó?

A bevonót érdekes módon sok országban nem ismerik, hazánkban azonban viszonylag elterjedt, egyrészt mert olcsó, másrészt mert könnyebb vele dolgozni bizonyos esetekben, mint a csokoládéval. A csokoládé ugyanis hűtés hatására lassabban szilárdul meg például, mint a bevonó, ezért az így készült termék többlet költségeket hordoz magában. Jellemző, hogy karácsony közeledtével sok szaloncukrot étbevonóval vonnak be, pedig az igazi csokival készült szaloncukor mérföldekkel jobb. Persze, az ára is magasabb. De úgy gondolom, inkább kevesebbet, de minőségit, egyébként egy évben egyszer van karácsony. Így mindjárt másabb a dolog megközelítése, nem igaz?

 A halálom egyébként a mikulás, és a húsvét közeledtével a boltokban tömegesen megjelenő bevonómasszából készült kis figurák hada, amik olyan barátságos, és nagymamákat hívogató csomagolással rendelkeznek, hogy a nagyik természetesen nem is ellenállnak nekik. Egyrészt nem nagyon tudja, mi a különbség a bevonó és az "igazi" között, másrészt szegényke már nem is látja elolvasni. Harmadrészt pedig befigyel az ár, ami egy kis nyugdíjasnál nem utolsó szempont, a magyar valóságban. Igaz, az utóbbi években a bevonómasszából készült termékek száma csökkenő tendenciát mutat, de azért még mindig ott vannak....és itt élnek közöttünk... 

A bevonómassza abban különbözik a csokoládétól, hogy a kakaóvajat valamilyen más zsiradékkal, jellemzően laurinsavas zsírokkal helyettesítik. Ezek a zsírsavak azonban rövidebb szénláncú trigliceridekből állnak, mint a kakaóvaj, ezt a szerkezetet pedig a szervezetünk nem tudja megfelelően lebontani. Nem mellékesen az ízben is jelentős különbségek érezhetőek, és a szürkés szín előfordulása sem ritka az ilyen termékek esetében, egyszóval az érzékszervi jellemzőit tekintve...nem lehet nem érezni, hogy ez nem az igazi. Ezzel véleményem szerint tönkreteszik a csokoládé igazi, krémes, "csokoládé" ízét, amelyhez fogható a világon nincs, és ami egy kemény nap olyan lelki békét tud nyújtani, mint hétvégente anyukám főztje.

Röviden: ha már csokoládé, akkor válasszuk a minőséget, és élvezzük ki a falatokat, napi 30 g mennyiségben nem valószínű, hogy elhíznánk tőle, persze ebbe a dologba a többi élelmiszerből bevitt kalóriák is beleszólnak. Az igazán jó étcsokoládék egyébként kb. 60%-os kakaó szárazanyag- tartalomnál kezdődnek, ma már a mogyorós, a málna vagy narancs darabos, grillázsos változatok is karnyújtásnyira vannak tőlünk, az ínyencebbek pedig a chilis-fahéjas, a kávés, és még számtalan ízkombináció közül válogathatnak. A kézműves manufaktúrák által gyártott termékek íze, úgyszólván magukért beszélnek, hiszen ezekből minden falat egyenlő falatnyi élvezettel. Ezeknek az ára igencsak borsos, de ha elég szemfülesek vagyunk, a nagyobb áruházláncok sajátmárkás termékei között is találhatunk minőségi kakaóbabból készült terméket, melyeknek az áruk sem horrorba illő. A jó minőségű kakaóbab termő területek közé egyébként pl. Ecuador, az Amazonas vidéke, valamint Venezuela tartozik, szóval ha ilyen területről készült csokit választunk, nem tévedhetünk nagyot.

Egyszóval: csokira fel, hiszen napi kb. 30 g-nyi mennyiségben egészséges is :) Most jön az, hogy ki az, aki tartani tudja....szóval önuralom, és elszántság! ;)